Mozaikhub.hu 369d0c45a8941d2677e286edc2f95340fc044628fec118cb23f7615555aa52ff
hu | en

Dáf Párását Sávuá

A Dáf Párását Sávuá, vagyis Hetiszakasz Oldalak egy hetente jelentkező sorozat új tórafordításokkal és friss kommentárokkal. Magyarországon az 1930-as évek óta nem készült ilyen jellegű korszerű és releváns kiadvány – kortárs nyelvezetű és pluralista szemléletű tóra és háftárá fordításaival, a Dáf projekt hosszú távon ezt az űrt szeretné betölteni. 

Egy-egy dáf az adott hetiszakasz egy újrafordított és kommentált részletét közli, ezen kívül két további kommentárt, mely más-más aspektusól tárgyalja az adott szövegrészt. A fordítások és elsődleges kommentárok dr. Balázs Gábor eszmetörténész munkái, a felkért szerzők hetente váltakoznak. 

Noách

Bábel városának és tornyának története hasonlóságot mutat más ókori népek mítoszaival. A mezopotámiai szent városokban a lakosság büszkeségéül szolgáló nagy alapterületű és magas zikkuratokat építettek. Ezek a lépcsős templomok a földiek és az égiek kapcsolatát jelképezték. Számos kutató szerint a tórai történet az I. Nebukádnécár (i.e. 12. század) által épített é-temen-án-ki (az ég és a föld alapjának háza) nevű szentély építésére utal. Építője szándéka szerint ennek kellett volna a legmagasabb toronynak lennie egész Babilóniában, de az építkezés viszonylag gyorsan abbamaradt. Egy másik feltevés szerint az i.e. 18. századi Babilónia é-ság-ilá (a magasra emelt tetejű ház) nevű tornyára utal a történet, amelyet a hettiták romboltak le az i.e. 17. században. A babilóniai papok mítosza szerint maguk az istenek emelték e tornyot rögtön a világ teremtése után Marduk főisten tiszteletére.

E rövid szöveg irodalmi szempontból is gondos szerkesztést mutat: az első rész (1-4 vers) hősei az emberek, a másodiké Isten (5-9 vers). Mind az események rendje, mind a nyelvi megformálás tudatos párhuzamokat és ellentéteket mutat. Ezek közül néhány: az emberek egy nép és egy nyelvet beszélnek (1;6); a „gyerünk” szó használata (3;4;7), az építkezés elkezdése és abbahagyása (3;8), a szétszóratás megakadályozásának szándéka, majd annak bekövetkezése (4;8;9). Tovább

Berésit
Amikor Isten elkezdte - A Tóra első versei értelmezhetők és ebből fakadóan fordíthatók, egy hosszú vagy több rövidebb mondatként, melyek mindegyike a teremtés egyes fázisait írja le. A jelen fordítás olyan hagyományos értelmezők, mint Rási és a modern angolszász zsidó fordítások tendenciáját követte, azaz egy hosszabb eseménysor leírásának tekinti a Tóra első mondatait. Rási megfogalmazásában: „Az ég és a föld teremtésének elején, mikor a föld még formátlan és üres volt – A Szentírás nem a teremtés eseményeinek sorrendjét akarja tanítani”.

Ennek az értelmezésnek megfelelően, helyesebbnek tűnt a fenti fordítás magyarul – a zsidó és keresztény ill. keresztyén fordításokban egyaránt megszokott – „kezdetben teremtette Isten” szavak helyett. Az első szó ebben az értelmezésben nem az idő kezdetét – ami a jelenlegi emberi ismeretek alapján megismerhetetlennek tűnik – hivatott meghatározni, és épp ezért nem az univerzum történetének kezdőpontjára vonatkozik. Természetesen sokan úgy értik a Szentírás e sorait, mint amelyek a világ keletkezését kronológiai szempontból is leírják. Ez lehetséges, ám nem szükségszerű értelmezés. Tovább

 

 

0%

Köszönjük, hogy feliratkoztál. Kérjük, kövesd az e-mail címedre elküldött linket a feliratkozás megerősítéséhez.

Error signing you up, please check the fields for problems.