Mozaikhub.hu 369d0c45a8941d2677e286edc2f95340fc044628fec118cb23f7615555aa52ff
hu | en

Dáf Párását Sávuá

A Dáf Párását Sávuá, vagyis Hetiszakasz Oldalak egy hetente jelentkező sorozat új tórafordításokkal és friss kommentárokkal. Magyarországon az 1930-as évek óta nem készült ilyen jellegű korszerű és releváns kiadvány – kortárs nyelvezetű és pluralista szemléletű tóra és háftárá fordításaival, a Dáf projekt hosszú távon ezt az űrt szeretné betölteni. 

Egy-egy dáf az adott hetiszakasz egy újrafordított és kommentált részletét közli, ezen kívül két további kommentárt, mely más-más aspektusól tárgyalja az adott szövegrészt. A készítők szándéka szerint minden héten egy nő és egy férfi kommentárja lesz olvasható; a kommentárok között pedig ugyanúgy helyet kapnak majd a szekuláris és vallási hangok és a különböző zsidó vallási irányzatok is. A projekt elindítói remélik, hogy ez a pluralista megközelítés mintaként szolgálhat a Dáf projekt követői és a tágabb zsidó közösség számára is. A fordítások és elsődleges kommentárok dr. Balázs Gábor eszmetörténész munkái, a felkért szerzők hetente váltakoznak. A Dáf projekt része egy hosszabb távú együttműködésnek és többéves projektnek a Mazsihisz, az Országos Rabbiképző Zsidó Egyetem és a Mozaik Hub között.  
 

Vájigás
A testvérek ott állnak az uralkodó jobbkezének színe előtt, akiről még nem tudják, hogy ő a testvérük, és érzik, hogy a tragédia pillanata egyre közelebb jön és egyre tapinthatóbbá válik. El fogják veszíteni Benjámint, akinek elvesztését, mint ahogy a fentebbi tórai mondatban már olvastuk, az édesapjuk már nem fogja túlélni. Júda pedig felvállalja, hogy a helytartó színe előtt engedély nélkül is előrelép, és védőbeszédet mond a testvéréért, Benjáminért. Ezzel a tettel - amellyel önmagát ajánlja fel, a saját életét testvéréért - válik eggyé a neve a népével, válik a nép jehudivá, zsidóvá, és ez egyetemes magasságra emeli a testvéri önfeláldozás értékét, amely elválaszthatatlan a zsidóságtól. Tovább

Mikéc
Joszef miután eladták rabszolgának Egyiptomba került, álmainak köszönhetően a fáraó magasrangú tisztviselője lett, és családjával semmilyen kapcsolata nem volt, egészen a térséget sújtó éhínség idejéig. Testvérei élelmiszerért mentek Egyiptomba, és Joszef nem fedte fel előttük kilétét, sőt, azt szabta meg a következő élelmiszereladás feltételéül, hogy Benjamint is hozzák magukkal. A második találkozásnál már mind a 11 fivére jelen volt, de Joszef ekkor is titokban tartotta kilétét, sőt cselt szőtt. Ezen a ponton kapcsolódunk be a történetbe. Joszef indítékairól a Tóra semmit nem árul el, de viselkedésének magyarázata valószínűleg az, hogy próbára akarta tenni testvéreit, vajon cserben hagyják-e Benjámint, aki szintén Rácheltől, a kivételezett státuszú feleségtől származott, úgy mint Joszef. Tovább

Vájésev
Joszef és testvérei kapcsolatát erősen megterhelte mind Jákov kivételezése Rácheltől született gyermekeivel, mind pedig Joszef álmai, amelyeket fivérei nyílt hatalmi törekvésként és fennhéjázásként értelmeztek. Az itt lefordított és kommentált részlet azon a ponton kapcsolódik be a történet menetébe, amikor Joszef a kivételezést szimbolizáló, apjától kapott díszes köntösben megjelenik a pusztában nyájukat legeltető testvérei körében. Ez a szövegrészlet az egyik állandó hivatkozási alapja a bibliakritika dokumentum-hipotézisének, azaz annak a feltevésnek, hogy a Tóra eredetileg több különálló dokumentumból állt, és csak később szerkesztették egybe. Tovább

Vájislách
Jákov, a másodszülött, aki felborította a születési sorrendet most lehetőséget kap, hogy helyreállítsa a családi hovatartozást. Mögötte férfiak sora, akik zűrzavarból, kapcsolati gubancokból jönnek, felborított öröklési rendből, nem megélt vágyakból. Ávráhám és Jichák leszármazottja azért kap új nevet, mert megküzd önmagával, a félelmeivel, mert felelősséget vállal. Mert ez alkalommal nem fut el. Kész a konfliktus kezelésére, kész arra, hogy szembe nézzen legsötétebb félelmeivel és lelkiismeretének bugyraival. Ennek a küzdelemnek pedig az az eredménye, hogy feláll és odaáll Észáv elé, lesz, ami lesz. Tovább

Vájécé
Jákov álma azért is különleges, mert ez az egyetlen a Tórában szereplő álmok között, amelynek jelentésére nézve még csak utalást sem találunk a Szentírásban. A Tórában mindig ott áll a szereplők álmai mellett a megfejtésük is, éppen Jákobét kivéve. Jákov álmának megfejtéséhez csak a posztbiblikus forrásokban találunk kulcsot, a zsidó hagyomány bölcsei változatos és gyakran egymásnak ellentmondó magyarázatokkal álltak elő. Vannak olyanok köztük, akik szerint az álom elsősorban Jákov számára hordoz jelentést. Tovább

Toldot
A hetiszakasz felvetette morális kérdések közül talán a legsúlyosabb: igazolható-e erkölcsi szempontból a módszer, amelynek segítségével Jákov megszerezte az elsőszülöttségi jogot? A probléma ott kezdődik, hogy erkölcsi szempontból hogyan értékeljük Jákovnak az éhes és fáradt testvérével kötött alkuját az elsőszülötti jog eladásáról. Mivel a korábbi kommentár erre kitért, ezért Jákovnak a talán még súlyosabb kérdéseket felvető, későbbi viselkedését fogom tárgyalni, amikor apja vakságát kihasználva Észávnak adja ki magát, és megszerzi az elsőszülött áldását (Beresit 27:1-41). Tovább

Chájé Szárá
Rivká és Jichák találkozása összetett képet fest az ókori izraelita társadalom – alapvetően a férfidominanciával jellemezhető – párkapcsolatairól. A szemkontaktus az egyetlen kommunikáció köztük a – szertartás és aktív beleegyezés nélkülinek tűnő – házasság elhálása előtt. Egyes rabbinikus kommentárok szerint Rivká az első pillanattól kezdve mélyen tisztelte Jichákot, akit imádkozás közben pillantott meg (az imádkozás  kérdéshez lásd a kommentárt a 24:63-hoz). Szerintük Rivká úgy érezte, mintha „Isten angyalát” pillantotta volna, és nem leszállt, hanem a csodálattól vagy a tisztelettől leesett a tevéről (lásd a kommentárt a 24:65-höz). Azt, hogy lefátyolozta az arcát,  a szemérmesség megnyilvánulásaként értelmezi számos hagyományos magyarázat (e vers lett az askenázi „bedeken”, a menyasszony-lefátyolozási szertartás alapja). Tovább

Vájérá
Mind az idegenekkel könyörtelenül bánó városok elpusztításának története, mind az engedetlenül hátra néző büntetése olyan motívumok, amelyek előfordulnak más népek mitológiájában is. Az arab legendák egy észak galileai városról, a görögök a krétai Gortünáról mesélik, hogy a vendégjog megszegéséért, büntetésből pusztították el az istenek. Szodoma története a legtöbb hasonlóságot Ovidius Philemonról és Baucisról szóló történetével mutatja, amelyben az álruhás isteneket megvendégelő idős, szegény házaspárt egy hegyre menekítik, ahonnan visszanézve látják, amint falujukat elnyeli a mocsár. A visszatekintés és a feleség elvesztésének motívuma előfordul Orpheusz és Eurüdiké történetében is, ahol viszont a férj visszatekintéséért a feleség bűnhődik. Tovább

Lech lechá
E rövid történet alapmotívuma háromszor is előfordul Mózes első könyvében: Ábrahám először Egyiptomba, másodszor a filiszteusokhoz, és Izsák szintén a filiszteusokhoz menekül, és hazudja nővérének a feleségét. A történet apróbb részleteiben is felfedezhetünk ismétlődő motívumokat, pl. József testvérei is az éhínség elől menekülnek Egyiptomba, Ábrahám leszármazottai máskor is idegenként válnak szexuálisan kiszolgáltatottá, és mindegyikük hatalmi pozícióban levő ember áldozata lesz: egyik dédunokáját, Dinát egy uralkodó fia megerőszakolja, a másikat, Józsefet pedig Egyiptom Potifárné zaklatja, majd őt vádolja nemi erőszakkal. (A Tórában nem csak nő lehet tehát az áldozat, és a vádak is lehetnek hamisak.) Tovább

Noách
Bábel városának és tornyának története hasonlóságot mutat más ókori népek mítoszaival. A mezopotámiai szent városokban a lakosság büszkeségéül szolgáló nagy alapterületű és magas zikkuratokat építettek. Ezek a lépcsős templomok a földiek és az égiek kapcsolatát jelképezték. Számos kutató szerint a tórai történet az I. Nebukádnécár (i.e. 12. század) által épített é-temen-án-ki (az ég és a föld alapjának háza) nevű szentély építésére utal. Építője szándéka szerint ennek kellett volna a legmagasabb toronynak lennie egész Babilóniában, de az építkezés viszonylag gyorsan abbamaradt. Egy másik feltevés szerint az i.e. 18. századi Babilónia é-ság-ilá (a magasra emelt tetejű ház) nevű tornyára utal a történet, amelyet a hettiták romboltak le az i.e. 17. században. A babilóniai papok mítosza szerint maguk az istenek emelték e tornyot rögtön a világ teremtése után Marduk főisten tiszteletére. Tovább

Berésit
Amikor Isten elkezdte - A Tóra első versei értelmezhetők és ebből fakadóan fordíthatók, egy hosszú vagy több rövidebb mondatként, melyek mindegyike a teremtés egyes fázisait írja le. A jelen fordítás olyan hagyományos értelmezők, mint Rási és a modern angolszász zsidó fordítások tendenciáját követte, azaz egy hosszabb eseménysor leírásának tekinti a Tóra első mondatait. Rási megfogalmazásában: „Az ég és a föld teremtésének elején, mikor a föld még formátlan és üres volt – A Szentírás nem a teremtés eseményeinek sorrendjét akarja tanítani”.Tovább

 

0%

Köszönjük, hogy feliratkoztál. Kérjük, kövesd az e-mail címedre elküldött linket a feliratkozás megerősítéséhez.

Error signing you up, please check the fields for problems.